Ha ma megkérdeznénk a topolyaiakat Kray Pálról, mi köze volt városunkhoz, sok érdekes választ kapnánk.
Számos okot fel lehet sorolni, miért kopott ki a köztudatból a báró neve. Pedig katonai pályafutásának csúcsán, 1799-ben a legismertebb magyar volt egész Európában. A kor ünnepelt költőjét, Csokonai Vitéz Mihályt is megihlette az Igazság diadalma című elbeszélő költeményében. Pozsonyban egy Jakusek nevű zeneszerző olasz mintájú dalművet komponált, amelyben Kray érdemeit dicséri. De nevezték Mars kegyeltjének, Gyulafehérváron az ország megmentőjének, Itáliában a montovai hősnek. Egész alakos szobra a bécsi hadtörténeti intézetben látható.
(A kép illusztráció)
A mohácsi vész (1526) utáni magyar történetírás és az iskolai történelemtanítás elsősorban a függetlenségi harcokról és az azokban részt vett hadvezérekről és katonákról szól. Bocskai hajdúi, Rákóczi kurucai, a Bécs elleni felkelések, majd az 1848–49-es forradalom és szabadságharc történései, mind tananyag az iskolákban. Ám a magyarság számos magas beosztású katonaembert, hadvezért is adott a császári hadseregnek: Nádasdy Ferenc huszártábornokot, Hadik Andrást Berlin megsarcolóját. Ebbe a sorba tartozik Kray Pál táborszernagy is. Teljes katonai pályafutása „békeidőben” zajlott, emiatt foglalkoznak kevesebbet az 1711 és 1848 közötti korral foglalkozó történészek.
Kray Pál 1735-ben látta meg a napvilágot a felvidéki Késmárkon, középnemesi, evangélikus családban. A magyar és a német mellett megértette a szlovák, román és horvát nyelvet. Olaszul, angolul és franciául olvasott. Római katolikus vallásra 1763-ban tért át, miután feleségül vette a tehetős, akkor 23 éves Mihics Franciskát. Három fiuk született: Antal, Ferenc és János. Lányuk születésekor meghalt az édesanya (1782), majd néhány nappal később a csecsemő (Éva) is. Soha többé nem akart megnősülni. Kray Pál még életében két fiát, Antalt és Jánost is eltemette. Ferenc alig egy évvel élte túl atyját. (A legenda szerint a román parasztfelkelést leverő Krayt megátkozták miután kivégeztette a két vezért, Horeat és Kloskat).
Miért éppen Topolya?
Kray pályafutásának második felében a katonai kitüntetések (Mária Terézia-rend parancsnoki kereszt) megszerzése mellett, anyagi biztonságára is gondolt és azon ügyködött, hogy kamarai birtokot szerezzen, amelyet leszármazottai megörökölhetnek. Az itáliai sikerek hatására (ekkor terjedt el, hogy még Bonaparte Napóleont is legyőzte) már elérhető közelségbe került ez a cél is. Miután több birtokvásárlást is elutasított, (mivel teljes összeget kellett volna fizetni) az uralkodótól érkezett egy ajánlat a Bács megyei Topolya kamarabirtokról. Miszerint a 186.176 forint értékű birtokot 100.000 forint elengedése mellett megvásárolhatja (per donationem mixtam). Ezzel a birtokkal Kray a magyar birtokos nemesség elitjébe került (312 teljes jobbágytelek és 1400 hold allodiális föld, összesen mintegy 13.000 katasztrális hold tulajdonosa). Az uralkodó 1800. február 28-án írta alá a szükséges iratokat, ezzel a dátummal került Topolya a Kray család birtokába. A fennmaradt 86.176 forintot is el akarta engedni a császár egy sikeres bajorországi hadjárat után, de sajnos az ekkor már 66 éves Kray Pál nem tudta újabb sikerekkel szolgálni az udvart. Az uralkodó úgy rendelkezett, hogy Kray Bécs érintése nélkül menjen magyarországi birtokára és maradjon is ott, amíg másként nem rendelkezik. Tehát a birtok lett száműzetésének színhelye. Elmondása szerint ekkor Topolyán katolikus magyarok éltek, akik mintegy 500 házzal rendelkeztek. Kray sajnálkozását fejezte ki, hogy nincs egy olyan épület sem, amely alkalmas lenne arra, hogy megszállhasson, így a paplak két szobájában lakott vagy Baján a Grassalkovich-kastélyban bérelt szobát. Első dolga az volt, hogy lakóépületet és gabonatárolót építsen. 1800 őszén arról számolt be Sándor öccsének, hogy a kúria falai egy ölnyire kiemelkednek a földből. 12 szobás, egyemeletes épületet tervezett késő barokk stílusban. Az épület 1802 novemberére készült el (ma Topolya Község Múzeuma). 1802 májusában a Pozsonyi országgyűlés alkalmával audencián fogadta Ferenc császár, aki elmondta, meggyőződése, hogy nem a báró volt a felelős az 1800-as hadjárat sikertelenségéért. Nagy megkönnyebbülést érzett ekkor Kray. 1803 augusztusától Pesten tartózkodott. Megrendült egészségi állapota nem tette lehetővé az utazást. 1804. január 19-én egy lázroham következtében hunyt el. Teste a Belvárosi Plébániatemplomban nyugszik, szívét ezüstszelencében Topolyára hozták. Ma a Sarlós Boldogasszony templom falában, a vörös tábla mögött található.
Méltatlanul merült feledésbe Krajovai és Topolyai Báró Kray Pál táborszernagy neve. Korábban a Topolyát átszelő főút viselte a nevét. Az ő közbenjárásának köszönhetjük, hogy Topolya mezővárosi rangra emelkedett, ezzel vásártartási jogot is nyert, ami hozzájárult a város fejlődéséhez. Leszármazottai hozták létre az angolparkot, segítették a nagytemplom felépítését, iskolákat hoztak létre, közbenjárásukkal telepedtek Bácskába a Kosztolányiak. Egy tér elnevezésével, szobor állításával méltóképpen emlékezhetnénk Európa egykoron leghíresebb katonájáról.
Tomik Nimród, történész
FORRÁS: TOPOLIS
