A Pro Cultura Hungarica díj a magyar kultúra értékeinek külhoni megismertetésében és terjesztésében, valamint a magyar nemzet és más nemzetek kulturális kapcsolatainak gazdagításában elévülhetetlen érdemeket szerzett külföldi állampolgároknak adományozható.
Az idén ebben a rangos elismerésben részesült Szuhankó Ruzsena, a bajsai Etno Hagyományápoló Kézműves Kör elnöke, amelyet augusztus 20-a alkalmából vett át a Pesti Vigadóban tartott ünnepségen. A díjat Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára és Závogyán Magdolna kultúráért felelős államtitkár adta át.
Szuhankó Ruzsena 2004 óta vezeti az Etno Hagyományápoló Kézműves Kört, és azóta foglalkozik intenzívebben népművészettel, de kézimunkázni már gyermekkorában megtanult édesanyjától. Főleg a szövés érdekelte. Kapcsolatba lépett több magyarországi civil szervezettel, a Békés Megyei Népművészeti Egyesülettel, a hevesi Csillagvirág Népművészeti Egyesülettel, a Zala Megyei Népművészeti Egyesülettel, és rajtuk keresztül olyan oktatókkal találkozott, akik megtanították a minőséges munkára. A díjra a Békés Megyei Népművészeti Egyesület terjesztette fel.
„A népművészeten belül nem csak a szövést, hanem más szakmákat is szerettem volna felkarolni, mert úgy láttam, hogy a kézművesség rossz irányba halad, az öregek elhalnak, vagy lehet tőlük tanulni, vagy sem”
– mondta, és hozzátette, hogy a bajsaiak közül többen átvették az idősebbektől a tudásukat. Megalakították a kézműves kört, melynek több tagja is ismerte a hagyományos, már-már feledésbe merülő szakmákat. Sajnos, ez ma már nem mondható el, az idősek kiöregedtek, nem nagyon bírnak foglalkozni a különböző ágazatokkal, a fiatalok között pedig kevés az érdeklődő.
A hagyományok továbbadása és az érdeklődés felkeltése céljából hozták létre húsz évvel ezelőtt a kézműves tábort, ahol Ruzsena és férje, Sándor irányításával gyermekek, fiatalok és felnőttek is együtt tanulnak, dolgoznak. Az Etno-ház és a Magyar tájszoba és alkotóház megfelelő helyszínt biztosít ennek, és két, padokkal, asztalokkal ellátott sátorral is rendelkeznek. Mint mondta, volt olyan év, hogy akár harminc gyermek is összejött, de ahogy az iskolákban is, így a táborban is csökken a gyerekek száma. Kevesen ugyan, de vannak fiatalabb felnőtt érdeklődők is, legtöbben azonban a felnőttek vannak.
„Örömömre szolgál, hogy Magyarországon a hasonló táborokban, amelyekben részt veszünk, nagyon sok fiatal van mostanában, akik ápolják és továbbviszik a népművészetet. Ezt szeretném Bajsán is elérni, hisz a fiatal a fiatalt vonzza”
– emelte ki.
(Pro Cultura Hungarica díj)
Sokat jelent számára a kézművesség. A hagyományápoláson túl ismerkedést, barátságot, szeretetet, elfoglaltságot, különösen most a nyugdíjas években, amikor fontos az embernek azzal foglalkoznia, amit szeret, aktívnak maradni. Mint mondta, szerencséje van, hisz a párja is hasonló érdeklődésű, mindenben támogatja. A kapott elismerésnek nagyon örül, de nem csak sajátjának tekinti, az egész Etno sikereként éli meg.
„Igaz, hogy én vagyok a mozgatója, de ettől függetlenül, ha nincs, akit mozgassak, mindez nem valósulhatott volna meg, hisz nem lett volna súlya az egésznek. Ehhez kell a tagság, kellenek alkotók, hogy mindezt hírül adjuk, hogy a szervezetet, a falut tudjam képviselni. Az összetartozás nagyon fontos”
– tette hozzá. Ami pedig a jövőt illeti, elmondta, hogy továbbra is szeretné folytatni az eddigi tevékenységét. Ami azonban a táborokat illeti, mivel kevés az, aki szakmai támogatást tud nyújtani, némileg mérsékelik a munkálkodásukat. Az anyaországból is több alkalommal érkeztek oktatók, anyagi támogatást pedig a bajsai helyi közösségtől, a topolyai községi önkormányzattól kaptak, többször vettek részt tartományi pályázatokon, emellett pályáztak a Bethlen Gábor Alapnál és a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő – Csoóri Sándor Alapnál.
Szeretettel gratulálunk a rangos elismeréshez.
